A tanulás izgalmas
Az iskolából megmaradt emlékeim a tanulásról szinte a magolással egyenlők. Ülök egy papír vagy a gépem előtt és hangosan mondom magamnak a dolgokat, amiket meg akarok tanulni. Mivel vizuális vagyok, ezért a lényeget kijegyzeteltem magamnak, és egy újabb papír előtt ültem. Azt már csak később tudtam meg, hogy a magolás egy ici-pici része a tanulásomnak. És ha figyelem és alakítom a tanulási folyamatomat, sokkal gyorsabban és könnyebben haladok. Ráadásul még inspirációt is szerzek. Ez eddig jól hangzik.

A tanulási elmélet szerint az elméleti tanulás a teljes tanulási ciklusunk tized része. Az 1980-as években dolgozta ki Morgan McCall, Michael M. Lombardo és Robert A. Eichinger a 70-20-10 modellt. A Creative Leadership Centre-ben kutatták a sikeres vezetők fejlődési kritériumait, hogyan lehet a tanulási folyamatot a leghatékonyabban felépíteni. Kimaxolni. Elméletük szerint a tanulási folyamatnak három szakasza van, az elméleti tanulás (10%), a szociális tanulás (20%) és a tapasztalati tanulást (70%).
Az elméleti tanuláshoz tartozik az előadás hallgatás, szakirodalom olvasás, dokumentum filmnézés, tréningek és minden olyan dolog, amikor elméleti információt gyűjtünk a témában. Gondolj bele, ha szeretnél valamilyen nyelven megtanulni, és a kizárólag a nyelvtant és a szavakat magolod, a tanulási folyamatod alig 10%-át izzítottad. Érdekes!
Nézzük tovább, ezen felül még hogyan tudsz hozzátenni saját magad fejlődéséhez. Például szerezhetsz társakat, akikkel együtt tanulhatsz. Ez az úgynevezett szociális tanulás, ami a teljes tanulásod 20%-át teszi ki. Vagyis, ha valakivel megosztod a tanulási élményedet, vagy meghallgatod a másikét, máris tanultok egymástól. Páros gyakorlatotok lehet, ha hetente arra szántok 10 percet egy fix időben, hogy mindketten elmesélitek miben fejlődtetek a héten. Még számos lehetőséged van a szociális tanulásra. Kereshetsz magadnak valakit, aki tapasztaltabb a témában, és kérheted, hogy meséljen a saját tapasztalatairól, vagy mentoráljon téged. Tegyél fel kérdéseket, meríts abból, mások hogyan jutottak túl a nehézségeiken. Ezen felül kérhetsz másoktól visszajelzést, ők hogyan látják a fejlődésedet.
A nyelvtanulásban ilyen lehet a csoportos tanulás vagy egy csoporttársaddal a közös élménymegosztás. Mi az, ami neked könnyen megy, és mi az, ami még nehéz. Vagy együtt kísérletezettek a kiejtéssel. Így tanultok egymástól. Biztosan neked is eszedbe jut egy csomó példa erre.
A harmadik, és egyben legmeghatározóbb része a folyamatnak, a gyakorlás, amikor kipróbálod a kibontakozó tudásodat. Ennek a szakasznak a számomra legizgalmasabb része a kísérletezés, amikor elkezdem kipróbálni magam. Az önbizalom növeszthető bejegyzésben olvashattál már erről az izgalmas érzésről milyen, amikor a tanulási zónánkba kerülünk. A teljes tanulásunk 70%-át gyakorlással érjük el. Vagyis, amikor hibázol ebből is tanulsz. Amikor tényleges elkezded használni az idegennyelvet, látod, hogy a másik megérti, amit mondasz. Máris kaptál visszajelzést a fejlődésedről. A gyakorlással teremted meg magadnak a lehetőséget, hogy döntéseket hozz, kihívások elé állítsd magad, inspirálódj másokból, inspirálj másokat, csiszold a készségeidet és újakat építs.
Kíváncsi vagyok hogyan alakul most a te tanulási folyamatod. Ha van kedved tudatosabb ránézni a folyamatodra, itt egy lehetőség számodra.
Keress az elmúlt két-három hónapból egy példát, amikor megismertél vagy tanultál valamit. És gondold végig a fentiek alapján melyik tanulási szakaszban mit történt.
Ha végeztél, nézd meg, mindegyik fázisban jártál. Ha még nem, akkor találj legalább egy olyan tevékenységet, amit akár legközelebb be tudsz építeni. Gondolj vissza, mi segített neked a legjobban és a jövőben építsd be a fejlesztésedbe. Vedd észre, hogy mennyire könnyen beépíted majd, amikor szükséged lesz rá.